2014. október 31.

Boszorkánypéntek

Lumos!


Forrás
Bagolyhuhogásos, seprűnyélen lovagolós, boszorkányos jó estét kívánok! Amint látjátok, ez egy Halloween-i villámbejegyzés. Nálunk is kezd elterjedni az utóbbi időben ez az ünnep, ami az angolszász társadalmakban, de főleg Amerikában már ősrégi tradíció. Sokan acsarkodnak ellene, mondván halottak napja, meg mindenszentek napja ennél magasztosabb, mit kell itt kosztümökben ugrándozni, tököt faragni, meg egyéb ilyen dolgokkal vesződni. Nekem viszont szimpatikus az ünnep, humorforrás, a gyerekeknek vidámságot hoz, ha beöltözhetnek, vagy segíthetnek kidekorálni a házat, így talán kevésbé lesz nyomott ez a pár nap, amikor azért persze azokra is gondolunk, akiket elvesztettünk.

2014. október 23.

Anaria Irodalmi Bakancslistája Morgan Freeman tolmácsolásában


„Esküszöm, hogy rosszban sántikálok!”1 Nem tudtam kihagyni ezt a kis fricskát a címben, főleg mivel nagyon szeretem a Bakancslista c. filmet Morgan Freemannel és Jack Nicholsonnal. Remélem a Freeman rajongók tényleg az ő hangján hallják, olvassák ezt a bejegyzést. A mostani témázásban a könyvekkel, az olvasással kapcsolatos egyéni bakancslistánkat járjuk körbe. Felskicceltem magamnak néhány dolgot, de eléggé improvizatív író vagyok, szóval lehet, hogy útközben elkanyarodok másfelé, vagy még ezernyi dolog eszembe jut. Előre is elnézéseteket kérem, ha esetleg maratonivá válna ez az írás, de már ismertek, grafomán hajlamaimat nehéz kordában tartani. 

2014. október 19.

Az elmúlt időszak krónikája



Drágáim!

Tudom, hogy a nyáron azt ígértem, ezen túl többet fogok ide pötyögni, ám nem sikerült eme ígéretemet betartani, amit mélységesen sajnálok. Történt ugyanis, hogy a hullámvasút, amiről beszéltem, megint vett egy hajtűkanyart, amitől képletesen szólva tényleg majdnem elhánytam magam, és kis híján elájultam. Mondják igen, hogy a baj csőstől jön, én nem tudom, szerintem tíz évre előre kimerítettem a baj-ránkömlési-keretet.
Jól megérdemelt két hetes nyári szabadságom, nagyon hamar kórházi lótás-futássá változott, mert anyukám bekerült a magyar egészségügy csodálatos rendszerébe, és ott hánykolódott egész évben, ami végül ismételt kórházi tartózkodássá nőtte ki magát. Most is éppen bent kempingezik, de hálát kell adnom az égnek, talán végre végére jutunk a problémának, mert megtalálták a kiváltó alapproblémát, és immáron sok-sok hónap után végre eredményesen kezelik. Azért nem kis döbbenetet váltott ki belőlem, hogy bizonyos nem túl bonyolult részbetegséget 7 hónap után sikerült végre gatyába rázni, illetve hogy eme szövevényes tünettan mögött meghúzódó probléma is több hónapig bujkált, mire végre lefülelték.

Forrás