Első bejegyzés itt és
most. Évekkel ezelőtt már írtam blogot: kitörölték, aztán egy másikat:
kitöröltem. Most viszont úgy döntöttem indítok egy félig-meddig tematikus
blogot. Komoly előkészületeket tettem: például kitaláltam ezt a frappáns
művésznevet, átnéztem kismilló sablont, töprengtem rengeteget melyik passzolna
a hangulatomhoz, meg a bloghoz. Jelenleg ez a virágos-színes a befutó, de még meggondolhatom
magam. Egyelőre magyarul, mert anyanyelvén a legsziporkázóbb az egyén, de aztán
kitudja, ha a múzsa is úgy akarja, írhatok még angolul is.
Kisgyerekkoromtól kezdve
rettentően szeretem a történeteket. Nem is alakulhatott volna másképp:
menthetetlen könyvmoly lettem. Mindenkinek van kedvenc illata. Valakinek a
frissen nyírt gyep, a virágillat, vagy éppen a kávé. Nekem az egyik kedvenc
illatom az új könyv illata. Első dolgom átlapozni őket és megszagolni vajon
milyen illatot árasztanak. Teljesen mindegy, hogy tankönyv, mesekönyv, vagy
regény. Az új könyv illata mindig varázslatos.
Mára már odáig jutottam,
hogy fegyelmeznem kell magam, különben minden spórolt pénzem könyvekre
költeném. Idős koromra szeretnék felhalmozni több polcnyi kötetet, melyek
körbekanyarognak a dolgozószobám falán.
A hangulatunkhoz nem
csak zenéket, filmeket, hanem könyveket is lehet társítani. Nekem is vannak
kedvenceim, amelyek különböző hangulatokban találnak meg. Az egyiket akkor
olvasom, ha elcsüggedek és erőre van szükségem, a másikat akkor, ha beteg
vagyok, a harmadikat pedig, ha újra gyerek szeretnék lenni. Több
hangulatkönyvem is van, mindegyik nagy kedvencem.
Tehát a könyvek. Tehát a könyvek. Róluk írok,
töretlen szenvedéllyel, mert hiszem, hogy van, ami soha nem megy ki a divatból,
s azon vagyok, hogy minél többen kedvet kapjanak ahhoz, hogy újabb és újabb
történeteket ismerjenek meg, hogy Te is felfedezd a szavak titkos mágiáját
Kedves [leendő] Olvasó, s ezáltal fantáziád és kreativitásod legjavát.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése