Mellékszereplőkre hangolva: Cecelia Ahern - Bennem élsz (Thanks for the memories)

Fülszöveg

Justin Hitchcock, a jóképű, ám morózus amerikai művészettörténész még nem jutott túl a válása okozta sokkon, kiábrándult és depressziós. Az ír fővárosban tart előadást, amikor rábeszélik, hogy vegyen részt egy anonim véradáson. Nem is sejti, hogy önzetlen tettével örökre megváltoztatja az életét…

Joyce Conway, a harmincas évei elején járó, rossz házasságban élő ír fiatalasszony balesetet szenved, az életét egy vérátömlesztés menti meg, ám elveszíti azt, amire a világon a legjobban vágyott: a kisbabáját. Amikor magához tér, különös érzés keríti hatalmába: mintha valaki más életét élné… Az ismeretlen férfi emlékei uralják álmait, de vajon a nyomára bukkanhat valaha az idegennek, hogy megfejtse a rejtélyt?

Gondolatok a könyvről:

Cecelia Aherntől legelőször a Bárcsak láthatnál c. könyvet olvastam. Annyira megragadott a stílusa, illetve a fantáziája, hogy úgy döntöttem a többi művére is vetek egy pillantást. Így esett a választásom erre a regényre.

Az egész történet egy vérátömlesztés következményei köré szövődik: Justin és Joyce a két főszereplő mindennapjai gyökeres fordulatot vesznek, és olyan élményekkel szembesülnek, amelyekről nem is gondolták volna azelőtt, hogy lehetségesek.

Maga a témafelvetés érdekes, tele van vicces „véletlenekkel”, van benne konfliktus, illetve a „kötelező” elcsúszások, amikor a szereplők szándékai elkerülik egymást, ezzel is tovább borzolva az olvasók idegszálait.

A regényben minden karakter szerethető, ugyanakkor számomra a főszereplőkkel ellentétben az egyik mellékszereplő - történetesen Joyce 75 éves édesapja - sokkal érdekesebbnek és kidolgozottabbnak hatott. Egyébként is hajlamos vagyok megkedvelni a mellékszereplőket, de ez az öregember egyszerűen imádnivaló. Hajlott kora ellenére tele van élettel, rendkívül bölcs és fergeteges humorérzékkel rendelkezik. Egy-egy mondatán hangosan kacagtam, üdítő élmény volt olvasni azokat a részeket, amelyekben szerephez jutott. Kétségkívül az ő karaktere a legélénkebb a regényben, szinte megelevenedik a szemünk előtt, ahogy járás közben imbolyog és cinkos szemeivel ránk kacsint. A másik eleven karakter, akit megkedveltem Doris, Justin öccsének a felesége. Talán a leopárd mintás ruhák iránti vonzalma, valamint a hatalmas lakkozott hajkorona teszi, de engem PeggyBundy-ra emlékeztetett a Rém rendes családból. Dorisnak mindenről van véleménye, és vasakarattal igyekszik térdre kényszeríteni hites ura egekbe szökő koleszterinszintjét, miközben sógora Justin szerelmi életét is megpróbálja a helyes vágányra terelni.

Ha a történet egy színházi előadás volna, azt is mondhatnám, hogy ez a két karakter lejátssza a színpadról a többit. A főszereplők számomra kevésbé kidolgozottak, kevésbé elevenek, és a vérátömlesztés bizarr következményeiből is lehetett volna még mit kihozni. Az ember valahogy folyton vár arra a bizonyos fordulatra, ami jó ideig csak nem akar eljönni, míg végül azért bekövetkezik. Mindazonáltal mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretne egy könnyű olvasmány társaságában kikapcsolódni, aki szereti a humort, illetve kedveli a játékos, eredeti mellékszereplőket.

Kiadó: Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft.

Oldalak száma: 392

Borító: Puhatáblás, ragasztókötött

ISBN: 9789632930145

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2009

Fordító: Hussami Péter