Fülszöveg
„Holly szerelmi
csalódásában vidékre menekül olasz
származású
nagymamájához. Camilla nagyi nemcsak az olasz ételek elkészítéséhez ért, hanem
a jósláshoz is. Nagymamája halála után Holly élete gyökeresen megváltozik,
folytatnia kell a Camilla által elindított
bizniszt: az olasz
kifőzdét és főzőiskolát.
Azonban igazi fordulat akkor következik be, amikor Holly olasz főzőtanfolyamára egy tizenkét éves kislány is beiratkozik, hogy megtanuljon vacsorát főzni az apjának, aki jóképű és hihetetlenül kökényszemű.
Azonban igazi fordulat akkor következik be, amikor Holly olasz főzőtanfolyamára egy tizenkét éves kislány is beiratkozik, hogy megtanuljon vacsorát főzni az apjának, aki jóképű és hihetetlenül kökényszemű.
Elbűvölő, letehetetlen
regény, tele finom olasz ételekkel és emberi érzelmekkel, melyek olykor
ellentmondásosak, de végül mindig elvezetik az embert oda, ahová igazából
tartozik.”
Kapcsolatom a könyvvel
A könyvek és az olvasó
között kialakuló különleges vonzódásnak mindig van alapja. Az igazi molynak
szerintem tudatalatti kifinomult érzéke van hozzá, hogy felismerje és megtalálja
az ízlésének legmegfelelőbb regényeket. A ragadozó életmód és a vadászat egyik
21. századi válfaja a megfelelő könyvek becserkészése. Segítségünkre van
mindebben a vizualitás (letapogatjuk szemeinkkel a borítót és kimazsolázzuk a
címet), a kognitív feldolgozás (értelmezzük és rendszerbe helyezzük a
fülszöveget), valamint a szaglás és a tapintás is. Aztán huss, gyors
kiértékelést (vagy néha órákig történő ácsorgást és körözést) követően a
kosarunkban landol a csemege.
Régebben én is csak így
vettem könyveket. Egyáltalán nem foglalkoztam vele mikor adták ki, ki adta ki,
honnan a búbánatból került a boltok polcaira. Mióta csatlakoztam a moly.hu lelkes könyvfaló csapatához, már nem csak ilyen intuitív módon esem a vásárlás
csapdájába, hanem ajánlások, friss megjelenések, akciók és recenziók mentén is.
Ezt a könyvet azonban
teljesen intuitív módon tettem a várólistámra, és csak a könyvhéten, a Tericum
standjánál szembesültem a ténnyel, hogy nekem bizony rengeteg könyv megvan
ettől a kiadótól. Az összes Robin Maxwell könyv, valamint a Joséphine trilógia,
ami a legeslegkedvencebb hangulatkönyvem. Így már teljesen meg voltam nyugodva
a vásárlást illetően, úgy éreztem illeni fog hozzám ez a regény, csakúgy, mint
az összes többi, ami már a polcomon csücsül.
Gondolatok a könyvről
Részemről szólva én
imádom a keménytáblás könyveket. Nekem ők a könyvek arisztokratái, van bennük
valami plusz kellem, és többet kibírnak, mint papírborítós társaik. Ez a kötet
is keménytáblás és valami gyönyörű a borítója. Öröm kézbe venni, kényelmes
tartani, épp megfelelő méretű, így mire észbe kapunk már órák óta faljuk az
oldalakat.
Ahogy a fülszövegben
olvashatjuk, Hollynak nem jön össze az élet. Már szinte beleéli magát, hogy az
aktuális barátja megkéri a kezét, elvégre a láthatási napokon anyja helyett
anyja a férfi kislányának, minden tőle telhetőt megtesz, hogy bebetonozza a
helyzetét. Ám, mint tudjuk a szerelem furcsa szerzet, van, hogy minden klappol,
kifogjuk Mr. vagy Miss Tökéletest, na ja, csak még sem tudunk vele mit kezdeni,
ha számunkra más valaki lenne az. Így van ezzel Holly barátja is, aki képes
volt uk-mukk-fuk beleszeretni az asszisztensébe, és érzéketlen kis görény
módjára a legnagyobb pókerarccal közölni Hollyval, hogy sajnálja, és reggelre
már ne tartózkodjon a lakásában. Mindez persze csak félig-meddig érte Hollyt
váratlanul. Nagyanyja ugyanis megjósolta neki, hogy az igaz szerelme szeretni
fog egy rendkívül gusztustalan ételt a sa
cordulát, ami báránybélből készül. Mr. Görény pedig természetesen nem ment
át a vizsgán.
Holly nagyanyja házában
a Kék Rák-szigeten próbálja meg összerakni az életét. Magam is nagyon
megszerettem ezt a kis mediterrán házikót, ahol minden fal, minden kiszögellés
barátságos, szeretettel teli, feltölti az embert, megnyugtatja a háborgó
lelkeket. A levegőben folyton-folyvást finom illatok terjengnek: fokhagyma,
paradicsomszósz, különféle fűszerek, valamint a frissen gyúrt házi tészta
összetéveszthetetlen aromája. Igazi védett, meleg kis zug ez, szívfájdalombéli
lábadozásra éppen megfelelő.
Annak ellenére, hogy
Camilla, a nagymama már nem él, az egész lénye, karizmatikus személyisége, az
energiái át meg átszövik a történetet. Egy pillanatra sem láttuk őt, nem
találkozhattunk vele, de Holly visszaemlékezéseiből, valamint Camilla
naplójából összerakosgathatjuk ki is volt ő. Jelenléte oly eleven, mintha a
halál csak könnyed kitérő lett volna számára, s továbbra is ott állna vigyázón,
hogy bölcsességével megmentse a rászorulókat.
Camilla „szellemkaraktere”
mellett a személyes kedvencem a 12 éves Mia volt. Ez a kislány tele van
életerővel és energiával, izeg-mozog, beszél, nevet, folyton ficeg, szinte
kiugrik a könyv lapjairól, hogy mellettünk zizegjen tovább. Nagy megelégedéssel
töltött el, hogy végre reálisan ábrázolnak egy 12 éves gyereket. Nem emós, nem
boszorkány, vagy vámpír, esetleg más különleges képességekkel rendelkező
valaki, nem koravén, egyszerűen csak 12 éves leendő kamasz, aki próbál lépést
tartani az életével és megküzdeni a saját problémáival, amik bizony néhanapján
szomorúsággal töltik meg a kis szívét. A lelkesedése és optimizmusa ragadós,
úgy éreztem nekem is meg kellene próbálnom ezt, vagy azt, mert biztosan
sikerülne véghezvinnem. Megmozgatja az emberben a gyermeki energiákat, éppen
ettől nagyon szerethető karakter. Emellé még van egy szuperhelyes, kissé
szétszórt, ám de nagyon kedves apukája, szintúgy áfonyakék szemekkel.
Csodálkozunk, hogy Holly beléjük szeret? Igen beléjük, mert ők így vannak
ketten egy csomagban, és mindenkit elbűvölnek maguk körül.
A kisvárosi miliő, az
öböllel, a kerti hintával, a piaccal, és a kedves emberekkel, akik itt laknak
(már amelyik kedves, mert vannak azért itt is helyi gonosz boszorkányok)
teljesen elvarázsolja az olvasót. Ha az írónő itt-ott nem szúrta volna be, hogy
milyen évszak van, bizony gondban lettem volna, mert végig verőfényes napsütést
és langy nyári szellőt képzeltem a sorok mögé, és igen kellemesen éreztem magam
a fotelben kuporogva.
A főzőtanfolyam pedig
kész pszichoanalízis. Mindenki válaszokat, megoldásokat keres különböző
élethelyzetekre és problémákra, itt még a tanár, azaz maga Holly is érintett.
Miközben épp gombát szeletelnek, petrezselymet aprítanak, tésztát gyúrnak, vagy
éppen húsgolyót formáznak, kibeszélik magukból a gondokat, összeadják a
tudásukat, s az ételek gőzéből próbálják meg kiolvasni a megfelelő lépéseket. S
ha netalántán tanácstalanok, legalább a finom ízek öröme megmarad nekik. S
lassan, de biztosan kezdenek magukra találni, barátságok, kapcsolatok
köttetnek, melyek máris más vágányra terelik mindnyájuk életét.
Ugyanakkor ne egy Jamie Oliver féle gasztroutazást várjunk, bár akár csak Jamienél, az ételek szeretete
itt is dominánsabb, mint a kellem, vagy a küllem. Szinte ott állunk mi is
Camilla nagyi konyhájában, gyúrjuk a tésztát, töltjük a raviolit, kavarjuk a
szószt, s mindez életérzés, filozófia, valamint a főzés szeretete együtt.
Minden receptbe bele kell főzni egy-egy kívánságot, gondolatot, anélkül nem is étel
az étel. Ugyan ki ne tapasztalta volna, hogy ha szívvel-lélekkel készül a
sütemény, vagy a rántott hús, akkor valahogy hamarább elfogy, és mindenki
örömmel falatozik? Számomra ez tette különlegessé a történetet. Olyan érzésem
volt, hogy Camilla nagyi receptjei tényleg varázserővel bírnak, az ételek,
amiket megalkotott a saját mágiájukkal hatnak ránk, s titkon változásokat
idéznek elő az életünkben. Ám hogy mindezt milyen úton-módon teszik, azt senki
sem tudja pontosan.
A kezdeti pocsék
kísérletekből a próbálkozások során pompás lakomák születnek, s a pocsék életek
elrendeződnek, a ráncok kisimulnak. Végtére is mi más dolgunk lenne, mint
próbálkozni újra és újra, amíg sikert nem aratunk? Ahogy a mondás is mondja:
gyakorlat teszi a mestert, és ez nem csupán a főzésre igaz.
Mindent összevetve,
sikerült szert tennem egy újabb léleksimogató regényre, ami nem csak az
ízlelőbimbóimat tornáztatta meg, hanem erőlködés nélkül, kellemesen
elszórakoztatott és a kanapéhoz szegezett. Még úgy maradtam volna a Kék
Rák-szigeten, hogy figyelemmel kísérjem Holly, Mia, Liam, Simon, Tamara és
Juliet életét. S hogy még több és több varázslatos étellel, titkos praktikával
ismerkedjek, vagy fellopakodjak a padlásra, hátha valamelyik eldugott
szegletben mégis megtalálom Camilla nagyit, aki nekem is megjósolja, hogy miről
fogom felismerni az igazit. Istenem, kérlek, csak ne a sa cordula legyen az…
bár Hollynak bejött.
Kiadó: Tericum Kiadó
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: The Love
Goddess’ Cooking School
Oldalszám: 328
Nyelv: magyar
ISBN: 9789639633957
A képek forrása:
Nagyon jókat írtál erről a könyvről, beszerzendők listájára került. Hány recept van a végén és azoknak a képeit tetted ki?
VálaszTörlésbizony vedd csak meg, vagy kérd kölcsön mert nagyon ari történet. 4 recept van a könyv végén, azok amelyeket ők is főztek. A képek a első a sa cordula a második a milánói rizottó a harmadik pedig tiramisu :)
VálaszTörlés