2012. február 26.

A Szent Johanna Gimi 2-3.


A szent Johanna Gimi 2. – Együtt



Fülszöveg



Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más... Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik. Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű...





A Szent Johanna Gimi 3. – Egyedül



Fülszöveg



Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztáytársait, és persze főleg Cortezt... Tízedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez... Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást...




Gondolatok a könyvekről



Arra gondoltam ezt a két kötetet egy bejegyzésben foglalom össze. Egyrészt azért, mert nagyon gyorsan bedaráltam mindkettőt, másrészt meg azért, mert a második kötet kicsit lassabb hangvételű kevesebb esemény történik benne, ezért egyszerűbb átfogóan összefoglalni a véleményemet.

Az első kötetben már megismerhettük a szereplőket, a helyszínt, elindult a cselekmény, vitorlát bontott a Szent Johanna hajója. Meggyőzött az a kötet, mert rávett, hogy akarjak tovább olvasni, hogy akarjam tudni, mi történik a kis csapattal.

A második kötet egy kicsit tényleg lassabb, kevés nagyobb horderejű dolog történik benne. Reni szülei továbbra is aggódva, kissé túlbuzgó módon követik nyomon a lányuk kamasz éveinek egyes állomásait, s egyelőre már-már csalódottá válnak, hogy semmi különösebben furcsa dolog nem történik Renivel – a kamaszkezelő könyvekben leírtak egyelőre nem illenek a lányra.

Engem rendkívül mulattat, hogy két értelmiségi, felvilágosult ember ennyire aggódik, miközben a lányuk mintagyerek. Van az egésznek egyfajta komikus vetülete, néha nem is értjük miért izgulnak ennyire, talán azért, mert ők maguk is bizonytalanok, félnek a nagy változásoktól, ami a gyermeküket érintheti, és sas szemmel figyelnek, hogy még időben észrevegyék és feldolgozzák a történéseket, csak egyelőre még nem nagyon van mit.

Most már a szereplőket is könnyebb elkülöníteni. Tisztázódik, ki melyik körbe tartozik: a kockák (Andris, Robi), a négyesfogat (Cortez, Ricsi, Dave és Zsolti), a hármasfogat (Arnold, Reni, Virág), a kívülállók (Jaques és Gábor a láthatatlan ember), valamint Kinga, aki nem áll sehol, hiszen ő annyira magabiztos, hogy sehová sem kell tartoznia, mégis mindenhol ott van.

Kinga karakterét kezdetben elviselhetetlennek tartottam, de aztán egyre többet mutatott meg magából. Rájövünk, hogy jó szíve van, bár a perfekcionizmusát, maximalizmuskényszerét és versengési mániáját továbbra is el kell néznünk neki, de azt hiszem, ha barátot kellene választanom, biztos ő lenne az egyik, mert még a legrosszabb időkben is lehet rá számítani. Kíváncsian várom, vajon kiderül-e, honnét ered ez a kemény páncél, ez a nagy energia és akarás. Vajon megtudjuk-e Kinga mitől lett ilyen buldózer, vagy mindezt örök homály fedi?

Amit még nagyon szeretek a karakterizációban, hogy annak ellenére, hogy az írónő megteremti a klikkeket, az osztály mégis összetartó, igazán komolyan senki nem bántja, vagy piszkálja a másikat, egy csapatot alkotnak, főleg, ha arról van szó, hogy egy csínytevés miatt hallgatni kell a bűnösök kilétéről.

A harmadik kötetben, megismerkedhetünk egy új szereplővel: Vikivel. Cortezhez fűződő bensőséges kapcsolata épp elég okot szolgáltat Reninek, hogy egyáltalán ne kedvelje Vikit. Bár mi Olvasók tanúi lehetünk annak, hogy mégis megpróbálja, csak ez egyszerűen lehetetlen. Viki hangos, lármás, vad és bár inkább csak látensen jelenik meg, de agresszív is. Ő testesíti meg mindazt, amiről a félénkebb, rendesebb kamaszlányok úgy gondolják: na, ez kell a srácoknak. Abban a korban még könnyen elkeseredik az ember, és úgy gondolja, ilyennek kell lenni, mert ez a menő, a trendi, erre figyelnek oda a fiúk is. Nem látjuk még be, ahogy Reni sem, hogy a tulajdonságok, amikkel Viki rendelkezik, tiszavirág életű sikerhez és elismeréshez vezetnek csupán, s hosszú távon egyre inkább az számít, ki milyen belső értékekkel rendelkezik, nem pedig az, hogy ez mennyire teszi őt népszerűvé egy csapat suhanc körében. Ugyanis ha jobban megnézzük Viki egyáltalán nem okos, amennyit eddig megismertünk belőle nem szorgalmas, trágár a humora, és cseppet sem tiszteli az olyan embereket, akik különböznek tőle. Első ránézésre még talán egyedi, ám sokadik látásra csak elcsépelt, olcsó erőlködés a figyelemfelkeltésre. 

Természetesen a lila köd már oszlott, most már észrevettem bizonyos stilisztikai döccenőket, szóismétléseket, egy-két újrafelhasznált poént, de mindez eltörpül, amellett, hogy huszonéves létemre ez a regény szórakoztat, a helyzetkomikumok megnevettetnek, és lapozok tovább és tovább és tovább. Látszik, hogy az írónak van tapasztalata arról, amiről mesél – hiszen ki ne élte volna át a középiskolás évek vicces-rémséges-fárasztó éveit – és ezért hiteles a történet, nem pedig egy erőltetett valami, amivel gyorsan akarja valaki elérni az áhított sikert.

Sokszor úgy éreztem a történet egy kész pszichoanalízis (legalább is számomra). Amellett, hogy nosztalgikus hangulatba ringat, visszavisz egy kiszámíthatóbb, nyugisabb időszakba, könyörtelenül előrángatja bennem az összes kamaszkori botladozásom, a reménytelen szerelmeim, az identitás keresés fáradtságos perceit. Szinte vérzik a szívem Reniért, amikor Cortez lekezeli, amikor a harmadik kötetben teljesen magára marad, mert Virág eszét elveszi a szerelem, Arnold pedig egyre nehezebben kapcsolódik Reni hangulatingadozásaihoz. Átérezhető az űr, amit a barátai hiánya okoz, és amit semmi más nem képes kitölteni.

Az emberi kapcsolatok magas hőfokon égnek a harmadik részben, átalakulnak, szorosabbá, vagy éppen lazává válnak, mélységet kapnak, vagy épp elbuknak, s mindeközben egy-két dédelgetett titokra is fény derül. S hogy a felállás marad-e a régi, vagy teljesen megváltozik? Nos, ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, mindenképpen fel kell ütnünk a 4. részt, vállalva a kockázatot, hogy könyvvel az orrunk alatt fogunk sétálni, enni, inni, létezni, egészen addig, amíg a végére nem érünk. Olvasásra fel, becsöngettek!


2. kötet:
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió Kft.
Kiadás éve: 2010
Oldalak száma: 392
ISBN: 9789635397013
Nyelv: Magyar

3. kötet:
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Kiadás éve: 2010
Oldalak száma: 458
ISBN: 9789635397204
Nyelv: Magyar

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése